Az erd� s�r�, az �sv�ny nehezen j�rhat�. A f�k lombj�nak halk zizeg�s�t elnyomja a hangos mad�rf�tty. Talpam alatt megcs�rren az avar, �s elt�rik egy �gacska. B�k�s, gy�ny�r� hely ez, m�gsem j�r ide senki egyszer� ember… Mondjuk, meg is �rtem! A f�k gy�kerei, mintha csak direkt csin�ln�k, l�baim el� k�sznak, �s kit�remkednek a f�ldb�l… de, ugye, ez nem lehets�ges… Mindenesetre, m�r vagy sz�zadszorra esek majdnem orra egy orvul a semmib�l el�ker�lt gy�k�rben, �s k�ben. �l�l�nyt nem l�tok, de a folyamatos motoz�s, �s a madarak �neke el�rulja, hogy igenis sok van. Meg�llok. �rdekes. Itt k�tfel� �gazik az �sv�ny. Az egyik �t mellett a f�k ritk�sabban �llnak, k�nnyen j�rhat� �sv�nyt takar az avar, amin kereszt�l tiszt�sra jutn�k. A m�sik ugyanolyan, mint eddig volt… vagy tal�n m�g nehezebb. A lomb apr� r�sein �t –�tsz�r�d� napsugarak arany cs�kot festenek a leveg�be. Habozok. �m v�g�l m�gsem l�pek a naps�t�tte �sv�nyre, ink�bb folytatom utam a rengetegben.

Egyre nehezebb j�rni. Puha szarvasb�r csizm�m talpa alatt minden egyes k�vet �rzek, �s m�r nagyon f�radt vagyok. A s�t�ts�g egyre m�ly�l, amint megy le a nap. A f�k levelei k�z�tt bes�t� arany cs�kok el�sz�r ferd�bben s�tnek, majd lassan narancs �rnyalat�v� v�lnak. V�g�l, mikor a Nap m�r csaknem lenyugodott, a f�ny megsz�ni, oly hirtelen, hogy meg kell �llnom, olyan, mintha hirtelen falba �tk�zn�k. H�tra n�zek, m�g�ttem az �t halv�nyan dereng… elmosolyodok. M�g mindig visszafordulhatok. De nem teszem. �rzem, c�lom k�zel van m�r.

Az �sv�ny v�get �r. F�k �llnak minden�tt, k�z�tt�k s�r� boz�tos. Csup�n m�g�ttem nyitva az �t… �llok, �s v�rok.

M�r nagyon �hes vagyok, a gyomrom hangosan korog. F�rad a l�bam, az �ll�st�l a derekam is elkezd sajogni. M�r �pp kezdek k�ts�gbe esni, mikor halk suhog�s hallatszik az el�ttem terpeszked� boz�tosb�l. Egy pillanatra sz�tny�lnak az �gak, de, m�g miel�tt megpillanthatn�m, mit takarnak oly h�en, �sszez�rulnak, csup�n alul marad egy apr� r�s. H�v�s szell� csap arcomba. Megremeg a f�ld, k�t v�kony reped�s indul ugyanazon bokor al�l, �s kereszt�l fut a ny�l�son, fel�m tartva. Majd, legnagyobb meglepet�semre, a kis reped�sekben hajsz�lv�kony kis v�zfolyam l�dul l�baim el�. Hirtelen az erd� f�i, mintha csak magukt�l tenn�k, utat engednek a Telihold f�ny�nek, mely beragyogja a boz�tost, oly er�s f�nyt �rasztva, hogy nem l�tom, mi t�rt�nik.

A f�ny elhalv�nyul, majd teljesen megsz�nik. Mikor szemem hozz�szokik a s�t�thez, �szre veszem, hogy n�gy szemp�r mered r�m. H�rom s�rga l�mpak�nt vil�g�t az �jszak�ban, a negyedik barna, alig l�tszik. Alakjuknak csup�n s�t�t k�rvonalait l�tom. H�rom l�ny �ll el�ttem, �s egy fi�. �llnak, �s nem mozdulnak. Halk suttog�st hallok… mintha a fejemben sz�lalna meg egy nyugodt hang.

„L�bad alatt �ll az �t,

Menj, amerre sz�ved h�z.

H�tad m�g�tt nyitva �ll

El�tted m�g ott a z�r.

Mi �rizz�k e szent helyet,

�r�kl�t� szellemek.

Vezet�nk az utadon

Hogy ne �zz�n unalom.

J�jj vel�nk, l�pj be k�z�nk

Hisz te is �r�kk� �lsz!”

Test�k minden egyes sz�val halov�nyabb… v�g�l elt�nnek. �m a bokrok k�z�tt egy sz�k folyos� ny�lik. Bel�pek… �s kib�jok. �s elakad a szavam.

Egy nagy, k�r alak� tiszt�sra �rkezek. Nyugat fel� t�. A f�ld puha �s term�keny, a leveg� oly tiszta �s friss, milyet m�g sosem �reztem. B�dult �r�mmel l�legzek nagyot. A Telihold ez�st f�nye v�gigfolyik a selymes f�v�n, �s visszacsillan a t� viz�n. K�z�pen egy szint�n k�r alak� far�nk �ll. Nincs rajta semmi… �szreveszem mellette a n�gy ismeretlent. Odamegyek. Az egyik�j�k, a legid�sebb, kinek fekete kimon�, �s selymes, feh�r sz�r fedi test�t, arca bal oldal�n v�r�s cs�k h�z�dik… nem lehet meg�llap�tani, hogy festett-e vagy igazi seb, arany haja der�kig �r. Elmosolyodik, kedves szeme �s l�gy hangja megnyugtat.

- A nevem Amai. �n vagyok az, ki megteremtette egykoron e templomot. Most is �n tartom karban…

Mellette a k�t v�r�s haj� l�ny k�z�l az id�sebbik l�p oda hozz�m. �lmatag, szomor�s�gt�l elm�ly�lt, halk hangja, �s hom�lyos tekintete, alig mosolyg� arca, �s a bal orc�j�n h�z�d�, v�kony sebhely melankolikuss�, szinte depresszi�ss� teszi megjelen�s�t.

- Yorunak h�vnak. �n vagyok e szent�ly eszmei tulajdonosa… nekem jutott a megtiszteltet�s, hogy �tadjam tud�som jav�t Neked.

A harmadik l�ny mosolyogva mutatkozik be, vid�mnak t�nik, �s er�snek.

- �n pedig �gy �ltal�ban a dolog sz�ps�g�vel foglalkozom, de hasznos seg�ts�g vagyok mindenben. A nevem Loumynia.

A fi� is k�zelebb l�p, fekete haja k�kesen csillog a Hold f�ny�ben.

- Juri a nevem. �n a f� scriptfelel�s �s Amai seg�t�je vagyok.

K�r�ln�zek. Egy kicsit habozok. Majd �n is elmosolyodok. Indulhatunk.